2021. december 16-án az EUD részt vett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által szervezett webináriumon. Ez volt a 2021 szeptemberében indított négyrészes sorozat utolsó webináriuma. A webinárium az egészségügyi vészhelyzetekre összpontosított általános kontextusban és a folyamatban lévő COVID-19 közegészségügyi vészhelyzet során. Lehetőség nyílt arra is, hogy megvitassuk és kidolgozzuk a legfontosabb érdekérvényesítő üzeneteket arról, hogy miként lehet enyhíteni a világjárványnak a fogyatékossággal élő személyekre gyakorolt hatásait, és hogyan lehet biztosítani a fogyatékossággal élő személyek számára az elérhető legmagasabb szintű egészséghez való jogukat az UNCRPD 25. cikkével összhangban.
A nyitóbeszédet Antony Duttine, a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet, a WHO amerikai kontinensen működő regionális irodájának fogyatékossági és rehabilitációs tanácsadója tartotta. Elmondta, hogy az előző három webinárium a fogyatékkal élők bevonásának fontosságáról szólt az egyetemes egészségügyi lefedettségben, valamint az állami egészségügyi rendszerek és az ágazatközi beavatkozások megerősítéséről a fogyatékkal élők számára nyújtott alapvető, minőségi egészségügyi szolgáltatások biztosítása érdekében. Duttine úr elmondta, hogy a negyedik webinárium eredményei bekerülnek a fogyatékosságról és az egészségügyről szóló, 2022 vége felé megjelenő globális jelentésbe.
Krista Carr, a 10 legnagyobb kanadai jótékonysági szervezet közé tartozó Inclusion Canada ügyvezető alelnöke arról beszélt, hogyan látja országa az egészségügyi vészhelyzeteket. Elmondta, hogy a szövetségi kormánnyal együttműködő nemzeti szervezetként a világjárvány kezdetén bemutatták a fogyatékkal élő személyek egészségügyi ágazatban tapasztalt akadályait a munkaerő-fejlesztési és a fogyatékkal élők integrációjával foglalkozó miniszternek. Ezek a beszélgetések vezettek a COVID-19 Fogyatékosságügyi Tanácsadó Csoport (DAG) létrehozásához. A DAG a nemzeti fogyatékosságügyi terület 10 vezetőjéből áll, akik kéthetente találkoznak, és tanácsot adnak a kormánynak arról, hogy mit kell tenni a fogyatékossággal élő személyek érdekében. Carr asszony kifejtette, hogy bár a fogyatékkal élők a kanadai lakosság 23%-ét teszik ki, a világjárvány idején nem élveztek prioritást. Az összes többi marginalizált népességcsoportot jóval a mozgássérültek előtt prioritásként említették. A fogyatékossággal élők szervezeteinek együtt kell működniük, hangosnak kell lenniük, aktívnak kell lenniük a médiában, ébernek kell lenniük a kormányok politikai döntéseivel szemben, és a fogyatékossággal kapcsolatos kérdéseket az előtérben kell tartaniuk. Végezetül elmondta, hogy válsághelyzetben a kormány gyakran kárt okoz azzal, hogy olyan intézkedéseket hajt végre, amelyeket haladónak tart, anélkül, hogy beszélne azokkal az emberekkel, akiket ezek az intézkedések érintenek. Például a COVID-19-re adott válaszban a kanadai tartományi-területi kormányok nem dolgoztak együtt a fogyatékossággal élők közösségével annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élőkre is tekintettel legyenek.
Amanda McRae, a Women Enabled International (WEI) ENSZ-ügyekért felelős igazgatója az egészségügyi vészhelyzetek nemi szempontjairól és azok hatásairól beszélt. A WEI egy olyan nem kormányzati szervezet, amely a nemek és a fogyatékosság kereszteződésében rejlő jogok előmozdításán dolgozik világszerte. A világjárvány korai szakaszában a WEI megállapította, hogy a nők és lányok, valamint a nemi szempontból nem konform fogyatékossággal élő emberek kimaradtak a COVID-19-re adott válaszlépésekről szóló diskurzusból. Ezután globális felmérést készítettek, hogy foglalkozzanak a világjárványnak ezekre az egyénekre gyakorolt hatásával. A felmérés eredményei három ajánláshoz vezettek: 1) a meglévő nemzetközi iránymutatásokat be kell építenünk a válsághelyzetekre való felkészülésbe, reagálásba és helyreállításba; 2) a fogyatékossággal élő nőket és lányokat saját életük helyzetének szakértőiként kell bevonnunk; és 3) mivel a nemi alapú erőszak elleni védelem, valamint a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz, a foglalkoztatáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés alapszintje a fogyatékossággal élő nők és lányok esetében a válságba lépve jelentősen alacsonyabb volt, figyelembe kell vennünk e jogok hosszú távú megvalósulását e csoport számára.
Az előadók hangsúlyozták, hogy az egészségügyi vészhelyzetekben nagyobb együttműködésre van szükség az OPD-k és a nemzeti kormányok között. Rámutattak, hogy a világjárvány aránytalanul nagy hatással van a fogyatékkal élők életére, akár a megkülönböztetés, akár a befogadás, akár a hozzáférhető információk hiánya miatt. A legfontosabb, hogy az esemény kiemelte a tanulságokat, amelyek alapján erőteljesebb érdekérvényesítő és kommunikációs intézkedésekkel biztosítható a fogyatékossággal élők számára befogadó egészségügyi ágazat.
A 2022 és 2026 közötti összes kiadványt az Európai Bizottság Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV) programja társfinanszírozza, és annak keretében készül.
A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság CERV programjának nézeteit és véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.
Magyar 
English (UK) 
Български 
Čeština 
Dansk 
Nederlands 
Eesti 
Suomi 
Français 
Deutsch 
Ελληνικά 
Italiano 
Lietuvių kalba 
Latviešu valoda 
Polski 
Português 
Română 
Slovenčina 
Slovenščina 
Español 
Svenska
Home EUD Politika ENSZ CRPD A bizottság felülvizsgálata 4. Fogyatékossággal élő személyek fóruma
4. Fogyatékossággal élő személyek fóruma
2021. december 16-án az EUD részt vett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által szervezett webináriumon. Ez volt a 2021 szeptemberében indított négyrészes sorozat utolsó webináriuma. A webinárium az egészségügyi vészhelyzetekre összpontosított általános kontextusban és a folyamatban lévő COVID-19 közegészségügyi vészhelyzet során. Lehetőség nyílt arra is, hogy megvitassuk és kidolgozzuk a legfontosabb érdekérvényesítő üzeneteket arról, hogy miként lehet enyhíteni a világjárványnak a fogyatékossággal élő személyekre gyakorolt hatásait, és hogyan lehet biztosítani a fogyatékossággal élő személyek számára az elérhető legmagasabb szintű egészséghez való jogukat az UNCRPD 25. cikkével összhangban.
A nyitóbeszédet Antony Duttine, a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet, a WHO amerikai kontinensen működő regionális irodájának fogyatékossági és rehabilitációs tanácsadója tartotta. Elmondta, hogy az előző három webinárium a fogyatékkal élők bevonásának fontosságáról szólt az egyetemes egészségügyi lefedettségben, valamint az állami egészségügyi rendszerek és az ágazatközi beavatkozások megerősítéséről a fogyatékkal élők számára nyújtott alapvető, minőségi egészségügyi szolgáltatások biztosítása érdekében. Duttine úr elmondta, hogy a negyedik webinárium eredményei bekerülnek a fogyatékosságról és az egészségügyről szóló, 2022 vége felé megjelenő globális jelentésbe.
Krista Carr, a 10 legnagyobb kanadai jótékonysági szervezet közé tartozó Inclusion Canada ügyvezető alelnöke arról beszélt, hogyan látja országa az egészségügyi vészhelyzeteket. Elmondta, hogy a szövetségi kormánnyal együttműködő nemzeti szervezetként a világjárvány kezdetén bemutatták a fogyatékkal élő személyek egészségügyi ágazatban tapasztalt akadályait a munkaerő-fejlesztési és a fogyatékkal élők integrációjával foglalkozó miniszternek. Ezek a beszélgetések vezettek a COVID-19 Fogyatékosságügyi Tanácsadó Csoport (DAG) létrehozásához. A DAG a nemzeti fogyatékosságügyi terület 10 vezetőjéből áll, akik kéthetente találkoznak, és tanácsot adnak a kormánynak arról, hogy mit kell tenni a fogyatékossággal élő személyek érdekében. Carr asszony kifejtette, hogy bár a fogyatékkal élők a kanadai lakosság 23%-ét teszik ki, a világjárvány idején nem élveztek prioritást. Az összes többi marginalizált népességcsoportot jóval a mozgássérültek előtt prioritásként említették. A fogyatékossággal élők szervezeteinek együtt kell működniük, hangosnak kell lenniük, aktívnak kell lenniük a médiában, ébernek kell lenniük a kormányok politikai döntéseivel szemben, és a fogyatékossággal kapcsolatos kérdéseket az előtérben kell tartaniuk. Végezetül elmondta, hogy válsághelyzetben a kormány gyakran kárt okoz azzal, hogy olyan intézkedéseket hajt végre, amelyeket haladónak tart, anélkül, hogy beszélne azokkal az emberekkel, akiket ezek az intézkedések érintenek. Például a COVID-19-re adott válaszban a kanadai tartományi-területi kormányok nem dolgoztak együtt a fogyatékossággal élők közösségével annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élőkre is tekintettel legyenek.
Amanda McRae, a Women Enabled International (WEI) ENSZ-ügyekért felelős igazgatója az egészségügyi vészhelyzetek nemi szempontjairól és azok hatásairól beszélt. A WEI egy olyan nem kormányzati szervezet, amely a nemek és a fogyatékosság kereszteződésében rejlő jogok előmozdításán dolgozik világszerte. A világjárvány korai szakaszában a WEI megállapította, hogy a nők és lányok, valamint a nemi szempontból nem konform fogyatékossággal élő emberek kimaradtak a COVID-19-re adott válaszlépésekről szóló diskurzusból. Ezután globális felmérést készítettek, hogy foglalkozzanak a világjárványnak ezekre az egyénekre gyakorolt hatásával. A felmérés eredményei három ajánláshoz vezettek: 1) a meglévő nemzetközi iránymutatásokat be kell építenünk a válsághelyzetekre való felkészülésbe, reagálásba és helyreállításba; 2) a fogyatékossággal élő nőket és lányokat saját életük helyzetének szakértőiként kell bevonnunk; és 3) mivel a nemi alapú erőszak elleni védelem, valamint a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz, a foglalkoztatáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés alapszintje a fogyatékossággal élő nők és lányok esetében a válságba lépve jelentősen alacsonyabb volt, figyelembe kell vennünk e jogok hosszú távú megvalósulását e csoport számára.
Az előadók hangsúlyozták, hogy az egészségügyi vészhelyzetekben nagyobb együttműködésre van szükség az OPD-k és a nemzeti kormányok között. Rámutattak, hogy a világjárvány aránytalanul nagy hatással van a fogyatékkal élők életére, akár a megkülönböztetés, akár a befogadás, akár a hozzáférhető információk hiánya miatt. A legfontosabb, hogy az esemény kiemelte a tanulságokat, amelyek alapján erőteljesebb érdekérvényesítő és kommunikációs intézkedésekkel biztosítható a fogyatékossággal élők számára befogadó egészségügyi ágazat.
A 2022 és 2026 közötti összes kiadványt az Európai Bizottság Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV) programja társfinanszírozza, és annak keretében készül.
A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság CERV programjának nézeteit és véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.
Ossza meg ezt a cikket...
Kapcsolódó cikkek
Open Letter to Vice-President Neelie Kroes
Open Letter to the attention of Vice-President Neelie KroesAccessibility of 112 emergency services in Europe
Update on the European Disability Strategy 2010-2020
On the 12th of July, the EUD attended the Employment and Social Affairs Committee (EMPL)
Az EUD UN CRPD könyvsorozatának 5. könyvének bemutatója
EUD webinárium Decemberben az EUD bemutatta az ENSZ CRPD végrehajtása című sorozat 5. könyvét.
Alejandro Moledo
Velotypist transcript: Now, in line with that I would like to invite the speaker from