COSP15 Civil társadalmi fórum

COSP

Az ENSZ COSP-t (az ENSZ részes államainak konferenciája) megelőző civil társadalmi fórumnak a Nemzetközi Fogyatékosságügyi Szövetség (IDA) adott otthont, és a fogyatékossággal élő személyek szervezetei (DPO-k) vettek részt rajta a világ minden tájáról. Vladimir Cuk, az IDA ügyvezető igazgatója nyitotta meg a civil társadalmi fórumot, amely több, kulcsfontosságú témájú panelbeszélgetést is magában foglalt: 

Plenáris ülés: Nemzetközi együttműködés: Közös munka a fogyatékossággal élő személyek jogaiért: 

Jukka Salovaara, a finn külügyminisztérium állandó államtitkára (Finnország jelenleg a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény elnökségét tölti be) nyitóbeszédet mondott a fogyatékossággal élő személyek jelenlegi helyzetéről a jelenlegi ukrajnai háború és a világjárvány szempontjából. Kiemelte a fogyatékossággal élő személyek érdemi bevonásának fontosságát a CRPD végrehajtásának tervezésébe. 

Yannis Vardakastanis, az IDA elnöke megemlítette, hogy egy új fogyatékosságügyi mozgalom létrehozásán kell dolgoznunk, mivel a Covid-19 világjárvány kitörése és az éghajlati válság egyre súlyosabbá válása óta új kihívások és célok várnak ránk. Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Vardakastanis úr kifejtette, hogy az IDA és tagjai egy olyan megközelítést készítenek elő, amely kezdeményezi a fogyatékosságot is magában foglaló, vészhelyzetekre való reagálást. Másodszor, Vardakastanis úr kiemelte, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos döntéshozatalban minden szinten nagyobb részvételre van szükség. Tavaly első alkalommal vett részt a fogyatékkal élők képviselőiből álló hivatalos küldöttség az ENSZ részes feleinek 26. konferenciáján (COP26), amelyet Glasgow-ban tartottak. Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) legfőbb döntéshozó szerve az ENSZ COP, ahol az egyezményben részes valamennyi állam felülvizsgálja az egyezmény végrehajtását. E törekvések megvalósításához azonban kapacitásépítésre, pénzügyi és intézményi forrásokra van szükség. Az ENSZ CRPD értelmében a részes államoknak komoly kötelességük biztosítani, hogy a nemzetközi együttműködésre irányuló erőfeszítések inkluzívak és hozzáférhetőek legyenek a fogyatékossággal élő személyek számára. Vardakastanis úr elmondta, hogy ennek az ülésnek az a célja, hogy rávilágítson erre a kötelezettségre, és bemutassa, mit jelent ez a gyakorlatban. 

Rosemary Kayess asszony, a CRPD Bizottság elnöke kijelentette, hogy a nemzetközi együttműködésben emberi jogi megközelítésre van szükség, amely biztosítja a fogyatékossággal élő személyek aktív részvételét. A CRPD 32. cikke megköveteli a részes államoktól, hogy mérlegeljék, hogyan gyakorolhatják jogaikat a fogyatékossággal élő személyek a nemzetközi együttműködés keretében, és hogy intézkedéseiket úgy hajtsák végre, hogy minden emberi jogot tiszteletben tartsanak, védjenek és beteljesítsenek.  

A Siketek Világszövetségének (WFD) elnöke és az IDA főtitkára, Dr. Joseph Murray nyilatkozott az ülésen. Dr. Murray azzal kezdte, hogy a WFD és tagjai közötti kapcsolat a világjárvány során megváltozott, és sokkal interaktívabbá vált. Ez az új munka nagyobb mértékű információcserét jelentett. Dr. Murray kiemelte az egyezmény 21. cikkének fontosságát, amely biztosítja a jelnyelvek elismerését és támogatását, azonban eddig a CRPD számos aláírója nem hajtotta ezt végre, például Afrikában és Ázsiában. Dr. Murray folytatta, hogy Ukrajnában a WFD biztosítani akarta, hogy a siket menekülteket a kezdetektől fogva támogassák, és ez az Ukrán Siketek Társaságával való együttműködésüknek köszönhetően vált lehetővé. Fontos volt a siket közösségekkel való közvetlen együttműködés. Dr. Murray végezetül elmondta, hogy a jövőben fontos, hogy elősegítsük a nemzetközi együttműködést, biztosítva, hogy a nem kormányzati szervezetek és a kormányok együttműködjenek a jelnyelvek elismerésének és használatához való jognak a támogatása érdekében, és költségvetési intézkedéseket hajtsanak végre annak érdekében, hogy a jelnyelvek prioritást élvezzenek.  

A lehetőségek kihasználása az intézménytelenítés terén való előrelépés érdekében: 

Bhargavi Davar asszony, a TCI (Transforming Communities for Inclusion), az intézménytelenítés globális koalíciójának (DI) ügyvezető igazgatója nyitotta meg az ülést, megemlítve, hogy a koalíció iránymutatásait nemrég tették közzé, hogy az adatvédelmi tisztviselők és más érdekeltek a hónap végéig részt vehessenek benne és visszajelzést adhassanak. Davar asszony hangsúlyozta, hogy szükség van az önálló életvitelre és a befogadásra, de jelenleg nem tesznek eleget. 

Tudásmegosztás az inkluzív oktatásért a digitális osztálytermekben: 

James Thurston úr, a Globális Stratégiáért és Fejlesztésért felelős alelnök, a Globális Kezdeményezés az inkluzív IKT-ért (G3-ICT) moderálásával a következő kérdéssel nyitotta meg a vitát: "Tapasztalataik alapján, milyen az inklúzió jelenlegi helyzete az Önök országában?", amire Bryan Russell Mujica úr, perui politikus azt válaszolta, hogy Peruban az oktatás még mindig nem elérhető jelnyelven, és nagyon fontos, hogy a hatóságok foglalkozzanak ezzel. Praveena Sukhraj-Ely asszony, a dél-afrikai Nemzeti Igazságügyi Minisztérium igazgatója azt válaszolta, hogy a globális délen élő tanulók esetében az inklúzió, ami a tantermekben alkalmazott technológiát illeti, nagyon eltérő. Elismert tény, hogy a fejlődő országokban a technológia nagy lehetőségeket kínál a fogyatékkal élő gyermekek számára. A technológia önmagában azonban nem tudja garantálni a mindenki számára inkluzív oktatást, ahogyan azt a 4. fenntartható fejlődési cél is kimondja, holisztikus megoldásra van szükség.  

Dr. Joseph Murray, a WFD elnöke fontos hozzászólásokat tett, siket szemszögből. Dr. Murray kifejtette, hogy a WFD többet szeretne megtudni arról, hogy mi működött a Covid-19-ben a digitális váltás során, hogy felismerje, hogyan lehet jobban visszaépíteni, felismerve az inkluzív digitális oktatás közös felelősségét. Dr. Murray folytatta, hogy a Siketek Nemzeti Szövetségei és a regionális hálózatok nagyon eltérő hozzáférést mutatnak a technológiához és a jelnyelvhez. Dr. Murray megemlítette, hogy a siket tanulók gyakran lemaradtak ebben a váltásban, mivel kevés vagy egyáltalán nem használták a jelnyelvet az oktatásban. A jelnyelvi oktatási környezetben dolgozó tanároknak nehézséget okozott a digitális változás. Dr. Murray felhívta a figyelmet arra, hogy megbízható adatokra van szükség a Covid-19 inkluzív oktatásra gyakorolt hatásáról, kor, nem és fogyatékosságtípus szerinti bontásban. Az OPD-knek és a fogyatékossággal élő személyeknek értékelniük kell ezeket, hogy pontosan tükrözzék az érintettek jogait. 

Diana Stentoft, a Vakok Világszövetségének főtitkára hangsúlyozta, hogy az oktatás egy új digitális színtérre lép. Stentoft asszony arra a fontos megállapításra jutott, hogy ha az oktatás hozzáférhető, akkor a fogyatékkal élők jó eséllyel sikeresen tudnak később elhelyezkedni, és így kevésbé lesznek kitéve a szegénységnek. A CRPD 24. cikke egyértelműen kimondja a fogyatékossággal élő személyek inkluzív oktatáshoz való jogát, beleértve a digitális tanteremhez való jogot is. Végezetül Stentoft asszony megemlítette annak fontosságát, hogy a fogyatékossággal élő személyeket is bevonják az új oktatási módok meghatározásakor, és meghallgassák azoknak a hangját, akik annyira számítanak a befogadásra, hogy senki ne maradjon le. 

Interszekcionalitás és a fogyatékossággal élő személyek szexuális és reproduktív egészségügyi jogai: 

Ana Pelaez Narvaez asszony, az Európai Fogyatékosságügyi Fórum (EDF) alelnöke azzal nyitotta meg az ülést, hogy a fogyatékossággal élő nőket és lányokat gyakran bántalmazzák, és ez nagyon rossz hatással van szexuális és reproduktív egészségükre. A fogyatékkal élő nőket gyakran jogtalanul tekintik úgy, hogy képtelenek anyák lenni, vagy megosztani az életüket egy partnerrel. Ily módon a fogyatékkal élő nőket és lányokat sokszor diszkriminálják. Ritkán kapnak felvilágosítást a családtervezésről vagy arról, hogyan ismerjék fel a jogsértéseket. Gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy milyen segítséget kaphatnak. Hiányzik az információ az ilyen nők és lányok családjaiban, valamint az egészségügyi higiéniát nyújtó szakmai szolgáltatásokat nyújtó személyek körében. 

Maulani Rotinsulu asszony, a Fogyatékos Nők Indonéziai Szövetségének elnöke kijelentette, hogy Indonéziában hiányoznak a reproduktív egészség és a tizenéves lányok oktatása. A reproduktív jogokat a kormány még mindig tabutémának tekinti. Ennek megfelelően a fogyatékkal élő lányok számára nem állnak rendelkezésre fogamzásgátló szolgáltatások. Alapvető fontosságú, hogy a fogyatékkal élő lányok számára szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos oktatásban részesüljenek.  

Agniezska Krol, a CREA program- és innovációs igazgatója hangsúlyozta, hogy a szexuális és reproduktív egészséghez való jog központi szerepet játszik a fogyatékkal élők jólétében és emberi jogaiban. A reprodukcióval és a szexualitással kapcsolatos kérdések a fogyatékossággal élő személyek számára is jelen vannak, azonban az ezzel kapcsolatos strukturális megkülönböztetés és előítéletek miatt még mindig akadályokba ütköznek. Krol asszony megemlítette, hogy alapvető fontosságú, hogy elmélyítsük a nemek és a sokféleség, valamint a fogyatékossággal kapcsolatos igazságosság metszéspontjában a megértést és a támogatást.  

A civil társadalmi fórum a 15.^th A COSP ülésén a fogyatékossággal élő közösséget érintő számos fontos és aktuális kérdéssel foglalkoztak. A siket közösség számára különösen fontos, hogy továbbra is foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel, például az éghajlati válsággal és a nemzetközi együttműködéssel. A jelenlegi légkörre való tekintettel azonban döntő fontosságú, hogy az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos döntések ne elszigetelten, elszigetelten szülessenek, hanem holisztikus megközelítésre van szükség, mivel számos, egymással összefüggő kihívás merül fel.

Az oldal nyomtatása