Semmi sincs rólunk nélkülünk.

Semmi sincs rólunk nélkülünk.

  • Kapcsolat

Elnökségi konferencia: Fogyatékossággal élő személyek helyzetének javítása

November 20-án az EUD részt vett egy, a mozgáskorlátozottak mobilitásáról és hozzáférhetőségéről szóló konferencián, amelynek a szlovén Munkaügyi, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium adott otthont. Az esemény címe "A fogyatékossággal élő személyek társadalmi részvételének lehetővé tétele a mobilitás és az akadálymentesítés teljes körű növelésével" volt. A megbeszélés három területet érintett: a multimodális mobilitás, az EU fogyatékossági kártya és a fogyatékossággal élő személyek stratégiája 2021-2030.

A konferenciát olyan előadók nyitották meg, mint Helena Dalli, az esélyegyenlőségért felelős európai biztos, aki szerint az akadálymentesítés előfeltétele a fogyatékkal élők teljes körű társadalmi és gazdasági részvételének. A konferencia másik felszólalója Ioannis Vardakastanis, az EDF elnöke volt, aki kiemelte, hogy a fogyatékkal élő személyek számára az UNCRPD 4. cikkének (3) bekezdése értelmében biztosítani kell a döntéshozatali folyamatokban való részvételt. Borut Sever, a Szlovén Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Nemzeti Tanácsának elnöke felvázolta az ország által az épített környezet, valamint az információ és a kommunikáció hozzáférhetőségének javítása terén elért eredményeket. E célokkal Szlovénia a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségéről, valamint a weboldalak és mobilalkalmazások hozzáférhetőségéről szóló törvényében foglalkozik.

A beszédeket egy előadás követte, amely a Szlovénia által a fogyatékkal élők érdekében elért eredményekről szólt, különösen arról a monumentális lépésről, amelyet a siket és nagyothalló, valamint siketvak emberek jogainak biztosítása terén tett, a szlovén jelnyelv alkotmányos elismerése révén. Mag. Cveto Uršič, a minisztérium államtitkára elmondta, hogy a szlovén alkotmány mostantól garantálja a szlovén jelnyelv és a siketvakok nyelvének korlátlan használatához és fejlesztéséhez való jogot, és hogy kommunikáció nélkül az ember nem válhat hatékony és produktív felnőtté vagy tájékozott állampolgárrá a társadalomban. Anton Petrič, a Szlovéniai Siketek és Nagyothallók Klubjainak Szövetségének társszakembere azonban azt mondta, hogy még mindig dolgoznunk kell azon, hogy a jelnyelv a siketoktatás minden szintjén elérhető és tanítható legyen.

Első panel - A fogyatékkal élők multimodális mobilitásának lehetővé tétele
Roman Rener, a Szlovén Geodéziai Intézet igazgatójának tanácsadója a mobilitást úgy határozta meg, hogy az ember saját maga jut el A pontból B pontba, a teste, valamint a rendelkezésére álló segédeszközök és közlekedési eszközök segítségével. Rener úr kijelentette, hogy a társadalom kiszolgáltatott csoportokhoz való hozzáállását a városi környezet akadálymentesítésének és a mozgáskorlátozottak multimodális mobilitásának konkrét példái tükrözik a legjobban. Eközben Dr. Igor Bizjak, a Szlovén Várostervezési Intézet igazgatója a fogyatékkal élő személyek előtt álló akadályokat vizsgálta, amelyeket két célzott kutatási projekt során azonosítottak: "A közhasználatú létesítmények akadálymentessége a fogyatékkal élők igényeihez igazodva", amelyet a Szlovén Kutatási Ügynökség és a fent említett minisztérium társfinanszírozott; valamint "A fogyatékkal élő személyek mobilitása az igazságügyi hatóságok helyiségeiben", amelyet a Szlovén Kutatási Ügynökség és az Igazságügyi Minisztérium társfinanszírozott.

Második panel - Az európai fogyatékossági kártya
A második panelen Belgium, Málta és Szlovénia előadói beszéltek az Európai Bizottság 2017-ben kísérleti jelleggel bevezetett uniós fogyatékossági kártya előnyeiről és kihívásairól. Saša Mlakar, a Munka-, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium titkára az uniós fogyatékossági kártya szlovéniai előnyeit és hatásait mutatta be. Szlovénia a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségéről szóló törvény alapján léptette életbe az uniós fogyatékossági kártyát. Mlakar úr azzal érvelt, hogy a kártya szükséges híd az uniós országok között, és lehetővé teszi a fogyatékkal élő személyek számára, hogy élvezhessék az előnyöket. Joachim Lommeln, a belga Szövetségi Szociális Biztonsági Közszolgálat politikai tanácsadója azzal érvelt, hogy a kártya belgiumi bevezetése három fő célkitűzésre összpontosított: egy nyilvános és közös kártyakezelő rendszer létrehozása, a szolgáltatóknak szóló figyelemfelkeltő kampány, valamint a felhasználóknak szóló tájékoztató kampány kidolgozása. Ezt követően Rhoda Garland, a Fogyatékossággal élő személyek jogainak máltai bizottságának ügyvezető igazgatója tartott előadást a máltai projektről, amely a fogyatékossággal élő személyek uniós kártya használatának tapasztalatairól szólt. Visszajelzéseik alapján 2018 áprilisában a máltai nemzeti fogyatékossági kártyát felváltotta az uniós fogyatékossági kártya.

Harmadik testület - Európai fogyatékosságügyi stratégia 2021-2030
Az utolsó panelbeszélgetésen az OPD-k, a szociális szolgáltatások szervezetei és az Európai Bizottság képviselői vettek részt. John Patrick Clarke, az EFA alelnöke az új európai fogyatékosságügyi stratégiával kapcsolatos reményeket és elvárásokat vitatta meg, kijelentve, hogy a stratégiában javasolt kezdeményezésekhez kötelező erejű jogszabályokkal lehet a legjobb eredményeket elérni a fogyatékossággal élő személyek jogainak és életének védelme terén Európában. Immaculada Placencia Porrero, a Bizottság fogyatékossággal és társadalmi befogadással foglalkozó részlegének vezető szakértője továbbá azzal érvelt, hogy a stratégia interszekcionális szemléletet támogat, amely a fogyatékossággal élő személyek, köztük a nők, a gyermekek, az idősek és a menekültek többszörös hátrányaiból eredő kockázatok kezelésére törekszik.

A szlovén elnökségi konferencia informatív és izgalmas volt, mivel Európa különböző részeinek, a civil társadalomnak és az OPD-knek a nézőpontjait is felölelte. A témák a fizikai, digitális és nyelvi akadálymentesítésre vonatkoztak a fogyatékkal élő személyek számára Európában. Szlovénia bemutatta, hogy az ENSZ fogyatékosjogi egyezményét követően milyen előrelépéseket tett annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek teljes mértékben részt vehessenek társadalmukban, akár a mobilitás, az akadálymentesítés vagy a jelnyelv elismerése révén.

A 2022 és 2026 közötti összes kiadványt az Európai Bizottság Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV) programja társfinanszírozza, és annak keretében készül.

A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság CERV programjának nézeteit és véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.

Ossza meg ezt a cikket...

Facebook
Twitter
LinkedIn
E-mail

Kapcsolódó cikkek

hu_HUMagyar
Ugrás a tartalomra