A WFD/EUD konferencia összefoglalója

Konferencia összefoglaló

A jelnyelvek mint veszélyeztetett nyelvek 
WFD/EUD konferencia Ålben, Norvégiában 

21 különböző országból érkeztek résztvevők a norvégiai Ålbe, hogy részt vegyenek a "Jelnyelvek mint veszélyeztetett nyelvek" témájú konferencián. A konferencián 14 nemzeti siketszövetség képviselői vettek részt, és ezek jó részét az elnökök képviselték.

A négy napon át tartó konferencia során világossá vált, hogy a nemzeti jelnyelvek gyakran különleges intézményekben virágoztak: a siketek iskoláiban. Történelmileg a siket gyermekek számára fenntartott iskolák a jelnyelvek fejlesztésének és átadásának helyszíneivé váltak, ami viszont elősegítette a siket közösségek fejlődését. [i] Napjainkban azonban a siketek oktatási intézményei már nem a jelnyelvek népszerűsítésének helyszínei.[ii] A konferencia résztvevői úgy látták, hogy az új technológiai fejlesztések és az ezekhez kapcsolódó pedagógiai módszerek azzal a következménnyel járhatnak, hogy veszélyeztetik egyes országok nemzeti jelnyelvének státuszát. [iii]

Az akadémikusok, nyelvpolitikai szakértők, siket egyesületek képviselői és a siket közösség tagjai között négy napon át zajló párbeszédből néhány központi téma rajzolódott ki.

Először is, hogy a beszélt és a jelelt nyelvek közötti kapcsolatról téves információk állnak rendelkezésre. Gyakori mítosz, hogy a cochleáris implantátummal ellátott siket gyermekeket nem jelnyelvi környezetbe kell helyezni, mivel a jelnyelvek állítólag zavarják a beszélt nyelv fejlődését. Ahogy azonban az egyik előadó nyomatékosan rámutatott, egyáltalán nincs olyan kutatás, amely ezt a mítoszt alátámasztaná. Éppen ellenkezőleg, rengeteg kutatás bizonyítja, hogy a kétnyelvűség előnyös. Ha a gyermekeknek lehetőséget adunk arra, hogy két vagy több nyelvet tanuljanak, az elősegíti a nyelvi fejlődésüket. Fontos, hogy a siket egyesületek, vezetők és tudósok felszólítsák azokat, akik téves információkat terjesztenek. Rajtunk múlik, hogy a beszélt és a jelnyelvek közötti kapcsolatról szóló nyilvános és tudományos diskurzusban elősegítsük a pontosságot.

Másodszor, hogy léteznek szélsőséges oktatási módszerek, amelyek nemcsak a jelnyelvhez való jogot tagadják meg a siket gyermekektől, hanem a vizuális tanulási stratégiákhoz való jogot is. Meg kell kérdőjeleznünk, hogy bármilyen oktatási módszer miért fosztaná meg az embereket a természetes kommunikációs eszközhöz való joguktól. Ezek az oktatási módszerek sértik-e az ENSZ gyermekjogi egyezményét? Megsértik-e a siket gyermekek emberi jogait?

A konferencia arra vonatkozó ötleteket is felvetett, hogy a jelnyelvek hogyan léphetnek le a veszélyeztetettség útjáról, és hogyan virágozhatnak a társadalomban. A jelnyelvek népszerűsítésére tett erőfeszítések gyakran a nemzeti jelnyelvekre összpontosítottak. Léteznek azonban a jelnyelveknek más formái is, amelyeket a kutatók "falusi jelnyelveknek" neveznek. Ezek a nyelvek kis, gyakran földrajzilag elszigetelt közösségekben találhatók meg, ahol a siketség egy genetikai változata gyakori, és a családokban siket és halló tagok egyaránt vannak. Ezek a közösségek az emberiség történetében különböző időpontokban és helyeken léteztek. Ezekben a közösségekben a jelnyelv, mint a siketek és a hallók által egyaránt használt közösségi nyelv széles körben elterjedt. Ha egy jelnyelvet a közösség szerves részeként fogadnak el, mint ahogyan ez néhány falusi jelnyelv esetében történik, akkor ezek a jelnyelvek nem veszélyeztetettek. [iv] A konferencia résztvevői azt a tanulságot vonták le, hogy a nemzeti jelnyelveket szerves emberi nyelvként kell értelmezni, és nem egyszerűen olyasvalamiként, ami csak a siketek számára létezik. Sőt, az egyik előadó arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelnyelvek elősegítik a kognitív fejlődést a használóikban. Kimutatták, hogy a jelnyelvek segítik az olvasás fejlődését - a halló és a siket gyermekeknél egyaránt.[v] Ezen keresztül láthatjuk, hogy a jelnyelvek minden ember számára előnyösek.

Végezetül a konferencia résztvevői megjegyezték, hogy a jelnyelvek népszerűsítésének más módjai is vannak, mint a hagyományos oktatási intézményekre való támaszkodás. Az oktatási intézmények elsődleges célja a siket gyermekek tanítása, a végső cél pedig a társadalmi befogadás elősegítése, nem pedig egy bizonyos nyelv. Az elmúlt években azonban különböző országokban megjelentek a nyelvpolitikai tanácsok vagy nyelvtervezési tanácsok, amelyeknek tanácsadói vagy testületei a jelnyelvekre összpontosítanak. Ezeknek az intézményeknek egy elsődleges céljuk van: a jelnyelvek népszerűsítése.[vi] Ezeknek a testületeknek a munkájába be kell építeniük a szemléletformálást - a társadalom egészében. Ezeknek a testületeknek tudatosítaniuk kell azt a tényt, hogy a jelnyelvek kollektív javak - hogy a jelnyelvek az egész emberiség javát jelentik.

[i] Murangira, Ambrose. 2011. Hogyan lehetnek a siket közösségek aktív érdekeltjei a siketoktatásnak. A Siketek Világszövetsége és a Siketek Európai Uniója által november 6-9-én Ål Norvégiában rendezett konferencián (Jelnyelvek mint veszélyeztetett nyelvek) bemutatott előadás.

[ii] Tijsseling, Corrie. A hollandiai siketoktatás nyelvpolitikájának legújabb változásai. A Siketek Világszövetsége és a Siketek Európai Uniója által november 6-9-én, Ål Norvégiában rendezett konferencián (Jelnyelvek mint veszélyeztetett nyelvek) elhangzott előadás.

[iii] Tijsseling, 2011; Boye-Niemelä, Janne. 2011. A dán jelnyelv jelenlegi helyzete. A Siketek Világszövetsége és a Siketek Európai Uniója által november 6-9-én Ål Norvégiában rendezett konferencián (Sign Languages as Endangered Languages, World Federation of the Deaf and European Union of the Deaf) bemutatott előadás.

[iv] Zeshan, Ulrike. 2011. Models of sign language endangerment and opportunities for revitalisation." A Siketek Világszövetsége és a Siketek Európai Uniója által november 6-9-én Ål Norvégiában rendezett konferencián (Sign Languages as Endangered Languages, World Federation of the Deaf and European Union of the Deaf) bemutatott előadás; Dikyuva, Hasan. 2011. Mardan jelnyelv. A Siketek Világszövetsége és a Siketek Európai Uniója által november 6-9-én, Ål Norvégiában megrendezett konferencián (Sign Languages as Endangered Languages, World Federation of the Deaf and European Union of the Deaf) bemutatott előadás.

[v] Hauser, Peter. Hogyan tanulnak a siket gyerekek. A Siketek Világszövetsége és a Siketek Európai Uniója által november 6-9-én, Ål Norvégiában rendezett konferencián (Jelnyelvek mint veszélyeztetett nyelvek) elhangzott előadás.

[vi] Alanne, Kaisa. 2011. Jelnyelvek, nyelvpolitika és nyelvtervezés. Előadás a Siketek Világszövetsége és a Siketek Európai Uniója által november 6-9-én Ål Norvégiában rendezett konferencián (Sign Languages as Endangered Languages, World Federation of the Deaf and European Union of the Deaf); Holten, Sonja Myre. 2011. A jelnyelv Norvégiában: What's Next? Előadás a "Sign Languages as Endangered Languages" konferencián, Siketek Világszövetsége és a Siketek Európai Uniója, november 6-9., Ål Norway.

Az oldal nyomtatása