Európai akadálymentesítési okmány - Eszköztár az átültetéshez

Tartalomjegyzék

1. szakasz: Mi az átültetési eszköztár?

Az eszköztár célja, hogy az érdekvédők számára eszközöket és javaslatokat nyújtson, amelyekkel erős nemzeti jogszabályokat és az európai akadálymentesítési intézkedéscsomagnak (a továbbiakban: EAA vagy az intézkedéscsomag) megfelelő végrehajtást lehet elérni.

Az eszköztár röviden bemutatja a törvényt a kapcsolódó kulcsfontosságú dokumentumokkal és fogalommeghatározásokkal, ismerteti az átültetés és a végrehajtás ütemezését, és jelzi, hogy kik a folyamat fő szereplői.

Az eszköztár azt is elmagyarázza, hogy mire terjed ki a törvény, melyek a törvény legfontosabb rendelkezései, amelyeket az átültetési szakaszban figyelembe kell venni, és hogyan lehet ezeket nemzeti szinten javítani. Az eszköztár ismerteti továbbá a végrehajtást, a nyomon követést és a jelentéstételt, valamint azt, hogy az Európai Bizottság az elkövetkező években hogyan fogják a tagállamok végrehajtani a törvényt.

Az eszköztár kidolgozását az Európai Fogyatékosságügyi Fórum vezette és irányította. Az EDF tagszervezetei részt vettek a folyamatban, és szakértelemmel látták el az EDF-et. Az EUD az EDF-nek inputot nyújtott ehhez az eszköztárhoz, hogy az értékes eszköz legyen a siketvédők számára az EU-ban.

2. szakasz: Az európai akadálymentesítési okmány

Az európai akadálymentesítési okmány[1] (EAA), egy olyan uniós jogszabály, amely új, az egész EU-ra kiterjedő minimális hozzáférhetőségi követelményeket határoz meg számos termékre és szolgáltatásra vonatkozóan.[2] Célja, hogy megerősítse a fogyatékossággal élő személyek jogát az EU belső piacán elérhető árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésre. A jogszabály Irányelv, ami azt jelenti, hogy kötelező érvényű hozzáférhetőségi célokat határoz meg, de az Európai Unió tagállamaira (tagállamok) bízza annak eldöntését, hogy miként kívánják ezeket elérni. A 2019-ben elfogadott irányelv kiegészíti és kiegészíti az akadálymentesítéssel foglalkozó egyéb uniós jogszabályokat.[3]

A törvény 2019. június 27-én lépett hatályba, és a tagállamoknak három évük van arra, hogy átültessék a nemzeti jogba, azaz új jogszabályokat vezessenek be és/vagy frissítsék a meglévő nemzeti jogszabályokat, hogy megfeleljenek a törvénynek. Az uniós országoknak közölniük kell az említett nemzeti jogszabályok szövegét az Európai Bizottsággal.

[1] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékek és szolgáltatások akadálymentesítési követelményeiről (EGT-vonatkozású szöveg)

[2] További információ a következő weboldalon található A Bizottság honlapja az irányelvről.

[3] Az uniós alapok szabályozása, a közbeszerzési irányelv, a webes hozzáférhetőségről szóló irányelv, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és az Európai Elektronikus Kommunikációs Kódex.

3. szakasz: Főbb dokumentumok

  • Az európai akadálymentesítési okmány (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékek és szolgáltatások akadálymentesítésére vonatkozó követelményekről). A jogszabály teljes szövege az EU összes nyelvén elérhető.. Kezdetben olvashat egy a tartalom rövid összefoglalása a törvény.
  • A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (az Egyezmény).  Több nyelven is megtalálható - Az EU és valamennyi tagállam ratifikálta az egyezményt, ezért kötelesek biztosítani a fogyatékossággal élő személyek egyenlő jogát a fizikai környezethez, a közlekedéshez, az információhoz és a kommunikációhoz, valamint a nyilvánosság számára nyitott vagy biztosított egyéb létesítményekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez. Megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására is, hogy a nyilvánosság számára nyitott vagy nyújtott létesítményeket és szolgáltatásokat nyújtó magánszervezetek a fogyatékossággal élő személyek hozzáférhetőségének minden szempontját figyelembe vegyék.[1]
  • 2. sz. általános megjegyzés (2014) a 9. cikkhez: Hozzáférhetőség részletesebb magyarázatot ad az EU és a tagállamok azon kötelezettségeiről, hogy az egyezmény értelmében biztosítsák a fogyatékkal élők számára a hozzáférhetőséget.Link a 2. általános megjegyzés szövegéhez angol, francia, spanyol, arab, orosz és kínai nyelven.

[1] Ez azt jelenti, hogy a törvény nem támaszt új követelményeket a tagállamokkal szemben, mivel már most is kötelesek végrehajtani az ENSZ-egyezményt, amely az akadálymentességet az egyezményben foglalt valamennyi jog gyakorlásának előfeltételének tekinti.

4. szakasz: Az átültetéstől a végrehajtásig terjedő idővonal

2022 Határidő a tagállamok számára a törvénynek való megfelelés érdekében a nemzeti törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések elfogadására és közzétételére. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

2025 Határidő a tagállamok számára ezen intézkedések alkalmazására.

2027 Határidő a tagállamok számára a 112-es egységes európai segélyhívószámon történő segélyhívások fogadása elérhetőségének biztosítására.

2030 Határidő, ameddig a szolgálatoknak fel kell hagyniuk a 2025. június 28. előtt már használatban lévő hozzáférhetetlen termékek használatával.

2030 Az Európai Bizottság által a jogi aktus alkalmazásáról szóló első jelentés benyújtásának határideje. Ezt követően ezt a jelentést ötévente kell elkészíteni.

2045 A szolgáltatások utolsó lehetséges időpontja a hozzáférhetetlen önkiszolgáló terminálok használatára. A szolgálatok a 2025. június 28. előtt használatban lévő önkiszolgáló terminálokat a terminálok gazdasági élettartamának végéig, de legfeljebb 20 évvel a használatuk megkezdését követően használhatják tovább.

szakasz: Minimális harmonizációs irányelv

Az irányelv csak az alábbiakat határozza meg abszolút minimumkövetelmények amelyeket teljesíteni kell, anélkül, hogy részleteznénk, hogyan kell megfelelni ezeknek a követelményeknek. A tagállamok az uniós szövegnél ambiciózusabb, de soha nem enyhébb vagy ellentmondásos nemzeti jogszabályokat fogadhatnak el. A tagállamok nemzeti jogszabályaikban kötelezővé tehetik a jogi aktus önkéntes hozzáférhetőségi követelményeit (például az épített környezetre vonatkozóan). Hasonlóképpen, a jogszabályban nem szereplő egyéb termékekre is kiterjedhetnek (például intelligens háztartási készülékek), és ezekre is alkalmazhatják a jogszabály akadálymentesítési követelményeit.

Az országoknak a végrehajtási határidők tekintetében is van némi szabadságuk, és egyes esetekben a törvényben javasoltnál rövidebb határidőt is választhatnak. A jogszabály szerint például a tagállamok engedélyezhetik a szolgáltatóknak, hogy a 2025. június 28. előtt már használatban lévő önkiszolgáló terminálokat a gazdaságilag hasznos élettartamuk végéig továbbra is használhassák hasonló szolgáltatások nyújtására.[1] a terminálok használatba vételét követően legfeljebb 20 évvel (32. cikk (2) bekezdés). Ez azt jelenti, hogy az országok ezt a határidőt is lerövidíthetik.

A sikeres érdekérvényesítés érdekében az Európai Fogyatékosságügyi Fórum tanácsokat ad a fogyatékossággal élők nemzeti szervezeteinek:

  • Egyezzen meg a fogyatékossággal élők más szervezeteivel és a szociális partnerekkel közös stratégiáról, hogy hogyan lehet szorgalmazni, hogy országa túllépjen a törvény minimumkövetelményein. Ezt megteheti az önkéntes akadálymentesítési követelmények kötelezővé tételére irányuló javaslatokkal (például az épített környezetre vonatkozó követelmények), vagy a törvény hatálya alá nem tartozó új termékek és szolgáltatások felvetésével, amelyek a törvény által javasolt akadálymentesítési követelményeket is felhasználhatják (például intelligens háztartási készülékek, turisztikai szolgáltatások).
  • Felhívás a végrehajtási határidők lerövidítésére, amennyiben ez megvalósítható, és különösen az Ön számára kritikusnak ítélt szempontokkal kapcsolatban (például a 112-es egységes európai segélyhívószámra való válaszadás elérhetősége a segélyhívó központok számára), vagy ha azok indokolatlanul hosszúak (például a meglévő önkiszolgáló terminálok).

[1] Az a várható időtartam, amíg a termék a tulajdonos számára hasznos marad.

6. szakasz: Főbb fogalommeghatározások

Ez a szakasz a jogszabály megértéséhez és a nemzeti átültetési tárgyalásokban való részvételhez szükséges főbb jogi és technikai terminológiát tartalmazza. Ebben az eszköztárban a fogyatékossággal élő személyek számára a jogszabály nemzeti átültetése során fontos fogalmak kerülnek kifejtésre.

Azokat a fogalmakat, amelyeket a törvény nem magyaráz meg, de a törvényben szerepelnek és/vagy a háttérismeretekhez szükségesek, szintén megmagyarázza. Ezeket csillaggal (*) jelöljük.

Termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó feltételek

Termék olyan gyártási eljárással előállított anyag, készítmény vagy áru, amely nem élelmiszer, takarmány, élő növény és állat, emberi eredetű termék, valamint a növények és állatok jövőbeni szaporodásához közvetlenül kapcsolódó növényi és állati eredetű termék.

Szerviz*bármely önálló gazdasági tevékenység, amelyet általában díj ellenében végeznek.[1]

Támogató technológia minden olyan tárgy, berendezés, szolgáltatás vagy termékrendszer, beleértve a szoftvert is, amelyet a fogyatékkal élő személyek funkcionális képességeinek növelésére, fenntartására, helyettesítésére vagy javítására használnak. Ezek a technológiák fontos szerepet játszanak a fogyatékossággal élő személyek függetlenségének és a társadalomban való teljes körű részvételének elősegítésében.

Audiovizuális médiaszolgáltatás* olyan szolgáltatás, amely egy médiaszolgáltató szerkesztői felelőssége alá tartozik, és amelynek elsődleges célja, hogy elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül műsorokat nyújtson a nagyközönség számára. Ez a szolgáltatás vagy televíziós adás, vagy lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás (pl. Netflix, HBO, Amazon Prime stb.); az audiovizuális médiaszolgáltatás magában foglalja az audiovizuális kereskedelmi kommunikációt is (pl. televíziós reklámok).[2]

Audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások az elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül továbbított szolgáltatások, amelyeket az audiovizuális médiaszolgáltatások azonosítására, kiválasztására, az azokkal kapcsolatos információk fogadására és megtekintésére használnak, valamint az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 7. cikkében említett, a szolgáltatások hozzáférhetővé tételét célzó intézkedések végrehajtásából eredő, a siket és nagyothalló személyek számára készült feliratok (más néven feliratok), hangleírás, hangfeliratok és jelnyelvi tolmácsolás.[3] Ez magában foglalja az elektronikus programfüzeteket (EPG) is,[4] TV set top boxok, a TV-csatornák és a video on demand platformok weboldalai és mobilalkalmazásai, valamint az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés bármely más eszköze.

Elektronikus hírközlési szolgáltatás* elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül nyújtott (általában fizetős) szolgáltatás, amely magában foglalja az internet-hozzáférést, a személyközi kommunikációs szolgáltatásokat (például hagyományos telefonhívások, videohívások, két személy közötti SMS, de az e-mail vagy üzenetküldő szolgáltatások minden típusa, illetve a csoportos csevegések).[5]

Valós idejű szöveg (RTT) a szöveget azonnal továbbítják, amint azt begépelik vagy létrehozzák. A címzettek azonnal elolvashatják az üzenetet, miközben az írás folyamatban van, várakozás nélkül.[6]

Teljes beszélgetés szolgáltatás* egy olyan multimédiás, valós idejű beszélgetési szolgáltatás, amely lehetővé teszi az egyidejű video-, hang- és valós idejű szöveges szolgáltatást a távközlésben. A teljes beszélgetés lehetővé teszi, hogy két vagy több helyen tartózkodó személyek: a) lássák egymást, b) hallják egymást, és c) szöveges interakciót (valós idejű szöveg) folytassanak egymással, vagy e három mód bármely kombinációjával kommunikáljanak, és ezt valós időben tegyék.[7]

Vasúti személyszállítási szolgáltatások* minden olyan vasúti személyszállítási szolgáltatás, amely a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló 1371/2007/EK rendelet hatálya alá tartozik.[8] Azok a vasúttársaságok, amelyek tevékenysége városi, elővárosi vagy regionális szolgáltatások működtetésére korlátozódik, nem tartoznak a törvény hatálya alá.

CE-jelölés:* A "CE" betűk számos, az Európai Gazdasági Térség (EGT) kibővített egységes piacán forgalmazott terméken szerepelnek. Azt jelzik, hogy az EGT-ben értékesített termékek megfelelnek a magas szintű biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek. Ha az EGT-n belül új telefont, plüssmackót vagy televíziót vásárol, a CE-jelölést megtalálhatja rajtuk. A CE-jelölés támogatja a tisztességes versenyt is, mivel minden vállalatot ugyanazok a szabályok szerint kötelez.

Gazdasági szereplő vagy a gyártó, a gyártó meghatalmazott képviselője, az importőr, vagy a termék forgalmazója, vagy a szolgáltató.

Mikrovállalkozás olyan vállalkozás, amely kevesebb mint 10 főt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió eurót.

Fogyatékkal élő személyek a törvény meghatározása szerint olyan személyek, akik hosszú távú fizikai, mentális, értelmi vagy érzékszervi károsodással rendelkeznek, amely különböző akadályokkal együttesen akadályozhatja őket a társadalomban való teljes körű és hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételükben. A törvény szövegében a következő kifejezések szerepelnek fogyatékkal élő fogyasztók és fogyatékkal élő végfelhasználók felváltva használják.

A vészhelyzeti kommunikációval kapcsolatos kifejezések

Közbiztonsági válaszadó pont vagy "PSAP "* az a fizikai hely, ahol a vészhelyzeti közleményt először fogadják egy hatóság vagy egy állam által elismert magánszervezet felelőssége mellett. A megfogalmazás "legmegfelelőbb PSAP gyakran használják a törvényben. Ez olyan PSAP-ot jelent, amelyet a felelős hatóságok hoztak létre egy bizonyos területről érkező vagy bizonyos típusú vészhelyzeti kommunikációra. Például a PSAP-ok azok a központok, amelyek fogadják és megválaszolják a segélyhívásokat (például a 112-es hívásokat), és segítséget küldenek (tűzoltók, rendőrök vagy mentők).

Az uniós szabályozással és harmonizációval kapcsolatos kifejezések

Szabványok* önkéntes műszaki dokumentumok, amelyek fő célja, hogy közös megközelítést biztosítsanak a termékek és szolgáltatások fejlesztéséhez: villásdugók, felvonók, mobiltelefon-töltők, feliratozás stb. A szabványok alapvető fontosságúak a megfelelő minőségi, biztonsági, környezetbarát és a fogyatékkal élők számára akadálymentesen elérhető szintek garantálásához.

  • Európai szabvány* a CEN, a CENELEC vagy az ETSI által elfogadott európai szabvány. (Tudjon meg többet az európai szabványügyi szervezetekről). Az európai szabványok rövidítése az "EN" betűkkel történik, hivatkozási szám formájában.
  • Harmonizált szabvány* egy európai szabvány, amelyet az Európai Bizottság kérésére fogadtak el az Európai Unió harmonizációs jogszabályainak (például az akadálymentesítési törvénynek) az alkalmazására. A harmonizált európai szabványokra az EU Hivatalos Lapjában hivatkoznak, és a "HEN" betűkkel rövidítik őket. A szervezetek és vállalatok a harmonizált szabványokat követve bizonyíthatják, hogy megfelelnek az uniós jogszabályoknak.

Műszaki specifikációk* olyan műszaki követelmények leírása, amelyeket egy terméknek, folyamatnak vagy szolgáltatásnak teljesítenie kell a jogi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében. A jogi aktussal kapcsolatban az Európai Bizottság műszaki előírásokat állapíthat meg az akadálymentesítési követelmények teljesítése érdekében, amennyiben a szabványok kidolgozásával kapcsolatban problémák vagy késedelmek merülnek fel (lásd alább a végrehajtási jogi aktust).

Felhatalmazáson alapuló jogi aktus:* ez egy olyan uniós jogi eszköz, amely lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy az uniós joganyagot módosítsa vagy kiegészítse anélkül, hogy az adott jogszabály átfogó felülvizsgálatát végezné el. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusra példa az akadálymentesítési aktussal kapcsolatban a Bizottság felhatalmazása arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az aktus I. mellékletében meghatározott akadálymentesítési követelmények további pontosítása érdekében, hogy azok elérjék a kívánt hatást. Ez különösen fontos a jogszabály interoperabilitási követelményei, például az EU-n belüli sürgősségi kommunikációval vagy a segítő technológiák használatával kapcsolatos követelmények tekintetében.

Végrehajtási aktus* az Európai Bizottság elfogadhatja azokon a területeken, ahol az Európai Unióban egységes végrehajtási feltételekre van szükség. Az akadálymentesítési intézkedéscsomaggal kapcsolatban a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el annak érdekében, hogy az intézkedéscsomag hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások tekintetében az egész Unióban harmonizált megközelítést biztosítson az akadálymentesítés tekintetében. Konkrétan a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el az akadálymentesítési követelményeknek megfelelő műszaki előírásokat létrehozó végrehajtási jogi aktusról, amennyiben a szabványügyi szervezetek indokolatlanul késlekednek vagy elutasítják a harmonizált szabvány kidolgozására vonatkozó megbízást.

Az Európai Fogyatékosságügyi Fórum tanácsai:

Szólítsa fel nemzeti jogalkotóit, hogy terjesszék ki a törvény hatályát jelenleg korlátozó egyes fogalommeghatározásokat. Különösen a következők meghatározását:

  • Személyszállítási szolgáltatások fogalommeghatározásokat ki kell terjeszteni a regionális, városi és elővárosi közlekedési szolgáltatásokra és járművekre (3.31-3.36. cikk), mivel ezek csak a távolsági utazásokra vonatkoznak. Ami a vasúti közlekedési szolgáltatásokat illeti, javasoljuk kormányának, hogy a definíciót a 3.3.3.3. cikkben foglaltak szerint határozza meg. 3.33. pont szerinti fogalommeghatározást a mentesség nélkül.
  • Banki szolgáltatások ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a fogyatékkal élők is dolgozhassanak a pénzügyi szektorban, és hogy a banki szolgáltatások hozzáférhetőségét megkönnyítsék. A törvény egyelőre a következőkre korlátozza a banki szolgáltatások típusát, amelyeknek hozzáférhetőnek és befogadónak kell lenniük fogyasztói banki szolgáltatások. Ez magában foglalja:
    • Hitelszerződések
    • Egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások fogadása és továbbítása
    • Megbízások végrehajtása az ügyfelek nevében
    • Saját számlára történő kereskedés
    • Befektetési tanácsadás és egyéb kiegészítő szolgáltatások
    • Fizetési szolgáltatások
    • A fizetési számlához és az elektronikus pénzhez kapcsolódó szolgáltatások.

Emlékeztessék nemzeti törvényhozóikat, hogy a banki szolgáltatások hozzáférhetetlensége, amely a fogyatékkal élő személyek bankszektorban való munkavállalásának ellehetetlenüléséhez vezet, sérti az alábbiakat A Tanács 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteiről.

[1] A 4. cikk 1. pontja Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról

[2] Az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja a) pontja (EU) 2018/1808 irányelv

[3] Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (AVMSD) uniós szintű keretet hoz létre az összes audiovizuális médiára vonatkozó nemzeti jogszabályok összehangolására, mind a hagyományos televíziós műsorszolgáltatásokra, mind a lekérhető szolgáltatásokra (például Netflix, Amazon Video, Now TV). Az irányelv egyik célja annak biztosítása, hogy az audiovizuális médiatartalmak a fogyatékkal élők számára is hozzáférhetővé váljanak. Olvassa el: Az EFA eszköztára az AVMSD átültetéséről további információért.

[4] Elektronikus programfüzet (EPG)

[5] A 2. cikk 4. pontja (EU) 2018/1972 irányelv

[6] A jogi meghatározás a 3. cikk 14. pontjában található (EU) 2019/882 irányelv

[7] Lásd a jogi meghatározást az Európai Parlament és a Tanács 2. cikkének 35. pontjában. (EU) 2018/1972 irányelv

[8] A 2. cikk (1) bekezdése 1371/2007/EK rendelet

7. szakasz: 5 A nemzeti szintű átültetés kulcsszereplői

Ezek az átültetési folyamat fő szereplői:

1. Tagállamok (uniós országok)

Az egyes kormányok felelősek a jogi aktus nemzeti jogba való átültetéséért, ami azt jelenti, hogy új jogszabályokat kell elfogadniuk vagy a meglévő jogszabályokat kell megreformálniuk ahhoz, hogy megfeleljenek a jogi aktusnak, és ők felelnek az EAA végrehajtásáért.

Mivel a törvény különböző területeket érint (közbeszerzés, digitalizáció, távközlés, közlekedés stb.), nagyon valószínű, hogy a törvény átültetésében több minisztérium is részt vesz.

Tanácsok a fogyatékkal élők szervezeteinek:

  • Határozza meg az átültetésben érintett illetékes minisztériumokat, és lépjen velük minél hamarabb kapcsolatba - ők már készülnek rá. Ha nem tudja, hogy ki felügyeli ezt a munkát, kérdezze meg a következőket
    • Az Ön fogyatékossági ügyekért felelős minisztere
    • Az Ön CRPD kapcsolattartója
    • Az Ön digitális ügyekért, távközlésért vagy belső piacért felelős minisztere
    • Az EUD vagy az EFA titkársága megpróbálhat segítséget nyújtani a megfelelő nemzeti kapcsolattartók azonosításában.
  • Írjon az illetékes minisztériumnak vagy minisztériumoknak, és kérjen időpontot, hogy ismertesse álláspontját és ajánlja fel tanácsait.
  • Emlékeztesse őket arra, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény értelmében kötelesek a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhetővé tenni az árukat és szolgáltatásokat, és hangsúlyozza, hogy a törvény nem támaszt velük szemben további követelményeket.
  • Hivatkozzon a vonatkozó nemzeti fogyasztóvédelmi, megkülönböztetésellenes és egyenlőségi jogszabályokra, hogy hangsúlyozza az Ön mint fogyasztó jogait, és hangsúlyozza, hogy a hozzáférhetőség hiánya megkülönböztetéshez és a nemzeti megkülönböztetésellenes jogszabályok megsértéséhez vezet.
  • Magyarázza el, hogy az akadálymentesítési törvény hatékony átültetése szükséges az akadálymentesítésre vonatkozó rendelkezések hatékony alkalmazásának biztosításához. Közbeszerzési irányelv[1], a Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és a Európai Elektronikus Hírközlési Kódex.
  • Legyen felkészülve arra, hogy bemutassa a termékek és szolgáltatások hozzáférhetőségére vonatkozó ambiciózusabb rendelkezések előnyeit a fogyatékkal élők és a társadalom egésze számára.
  • Követeljék, hogy a nemzeti jogszabályok határozzák meg a szükséges feltételeket - például a nyomon követés, a panaszok, a jelentéstételi eljárások és a finanszírozás hozzáférhetőségét -, amelyek lehetővé teszik a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek a piacfelügyeleti hatóságokkal való hatékony együttműködést.
  • Szorgalmazza, hogy a nemzeti jogba építsenek be egyértelmű rendelkezéseket a piacfelügyelet és más érintett hatóságok politikai és pénzügyi függetlenségének biztosítására, valamint a hozzáférhetőségi szakértelem megfelelő pénzügyi és humán erőforrásaira és képzésére vonatkozó rendelkezéseket.
  • Vegye fel a kapcsolatot a nemzeti parlament azon tagjaival, akik érdeklődnek a fogyatékosság és az akadálymentesítés iránt. Ők talán tudnak segíteni Önnek abban, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra a törvény hatékony végrehajtása érdekében.
  • Vegye fel a kapcsolatot az Európai Parlament képviselőivel, akikről úgy gondolja, hogy szintén támogatni tudják. Elérhetőségeik megtalálása.
  • Lépjen kapcsolatba a nemzeti egyenlőségi szerv. Számos egyenlőségi szervnek az a feladata, hogy megvédje a fogyatékossággal élő személyeket a megkülönböztetéstől, és előmozdítsa az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén az egyenlőségüket. Mint állami szervek, jogi útmutatást tudnak nyújtani, és esetleg kapcsolatba tudják hozni Önt az illetékes kormányzati hatóságokkal.
  • Kapcsolat Nemzeti emberi jogi intézmények (NHRI-k), olyan állami szervek, amelyek feladata az emberi jogok védelme és előmozdítása nemzeti szinten. Az emberi jogi témák teljes skálájával foglalkoznak, beleértve a fogyatékossági jogokat és az emberi jogokat az üzleti életben.

 

2. Piacfelügyeleti hatóságok

A piacfelügyeleti hatóságoknak döntő szerepük lesz annak biztosításában, hogy:

  • A törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások és termékek megfelelnek a törvény hozzáférhetőségi követelményeinek, amikor az EU piacán bevezetésre kerülnek.
  • A gazdasági szereplők megfelelő bizonyítékot szolgáltatnak, amikor azt állítják, hogy a törvény szerinti akadálymentesítési követelménynek való megfelelés alapvető változásokat eredményezne szolgáltatásaikban és termékeikben, vagy aránytalanul nagy terhet róna rájuk.

A hatóságoknak feladataik ellátása során szorosan együtt kell működniük a fogyatékkal élők szervezeteivel.

Tanácsok a fogyatékkal élők szervezeteinek:

  • Határozza meg az Ön országában kijelölt piacfelügyeleti hatóságot, és vegye fel vele a kapcsolatot. A törvény kimondja, hogy a végrehajtás során együtt kell működniük Önnel, ezért igyekezzen szoros kapcsolatot kialakítani velük.

 

3. Fogyatékossággal élő személyek szervezetei és más civil társadalmi szervezetek

A fogyatékossággal élő személyek szervezetei (DPO-k) a törvényben kulcsfontosságú érdekelt felekként szerepelnek. Fontos partnerei a piacfelügyeleti hatóságoknak a termékek piacfelügyeletének és a szolgáltatások törvény követelményeinek való megfelelésének ellenőrzésében.

Ezek a szervezetek a törvény szerinti kötelezettségek érvényesítése érdekében bírósághoz vagy az illetékes közigazgatási szervhez is fordulhatnak (29. cikk (2) bekezdésének b) pontja).

Az adatvédelmi tisztviselők részt vesznek a törvény hozzáférhetőségi követelményeinek teljesítésére vonatkozó harmonizált szabványok és műszaki előírások kidolgozásában. Végül ezek a szervezetek részt vesznek az Európai Bizottság által létrehozott munkacsoportban, amelynek célja az okmány végrehajtásának elősegítése és nyomon követése (28. cikk), és hozzájárulnak a Bizottság jelentéséhez (33. cikk (4) bekezdés).

Tanácsok a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek

  • Vegye fel a kapcsolatot országa nemzeti fogyatékosságügyi fórumával, hogy megtudja, hogyan tudnának együttműködni az átültetés során. Az EUD segíthet a megfelelő kapcsolatok megtalálásában.
  • Vegye fel a kapcsolatot más, hasonló érdekeltségű csoportokkal, beleértve a különböző fogyatékossággal élőket képviselő csoportokat és az idősek szervezeteit, hogy megtudja, együtt tudnak-e dolgozni a törvényen.

A nemzeti hatóságokkal folytatott párbeszéd hatékonyabb, ha egy nagy koalíció részeként a kormány képviselőivel való találkozó előtt közös stratégiában állapodnak meg.

  • Együttműködés a fogyasztói szervezetekkel, például a BEUC, nemzeti szinten, hogy megismertessék velük a törvényt és annak sajátosságait, hogy jobban be tudják építeni a fogyatékossággal élő fogyasztók érdekeit saját nemzeti szintű érdekérvényesítésükbe.

Ezek a szervezetek általában már meglévő kapcsolatokkal rendelkeznek a piaci szabályozókkal és az illetékes minisztériumokkal. Ez hosszú távon más érdekérvényesítő munkában is segíthet, beleértve a törvény által nem szabályozott területeket is.

  • A minisztériumok, piacfelügyeleti hatóságok vagy gazdasági hatóságok felé történő érdekérvényesítés során folytasson folyamatos párbeszédet a műszaki szakemberekkel és a vezetői szintű döntéshozókkal. A magasabb szintű politikusok és vezetők támogatást és forrásokat biztosíthatnak a műszaki szakemberek számára, hogy hatékonyan tudják betölteni szerepüket.

 

4. Gazdasági szereplők

Az állami és magán gazdasági szereplőknek (bármely gyártónak, meghatalmazott képviselőjének, importőrnek, forgalmazónak vagy szolgáltatónak) biztosítaniuk kell, hogy az általuk az EU piacán forgalomba hozott termékek vagy az általuk nyújtott, a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások megfeleljenek a törvény követelményeinek.

Kötelesek együttműködni a piacfelügyeleti hatóságokkal annak felmérése érdekében, hogy termékeik nem felelnek-e meg a törvény hozzáférhetőségi követelményeinek. Ha bebizonyosodik, hogy a termék nem felel meg a követelményeknek, haladéktalanul korrekciós intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a termék megfeleljen az akadálymentesítési követelményeknek, vagy ki kell vonniuk a terméket a piacról (20. cikk (1) bekezdés).

 

5. Az Európai Bizottság

Az Európai Bizottságnak jogában áll jogsértési eljárást indítani egy adott tagállam ellen az irányelv késedelmes, helytelen átültetése vagy alkalmazása esetén. A Bizottság az ilyen jogsértésekről a polgárok panaszai, parlamenti kérdések vagy független tanácsadók által végzett ellenőrzés útján szerezhet tudomást.

Bizonyos esetekben a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az irányelv I. mellékletében meghatározott hozzáférhetőségi követelmények további pontosítására (4. cikk (9) bekezdés). Felkérheti továbbá az európai szabványügyi szervezeteket, hogy dolgozzanak ki harmonizált szabványokat az I. mellékletben meghatározott, a termékek akadálymentesítésére vonatkozó követelményekre vonatkozóan. Amennyiben a szabványügyi szervezetek indokolatlanul késlekednek, a megbízást elutasítják, vagy a szabvány nem felel meg az irányelv követelményeinek, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az akadálymentesítési követelményeknek megfelelő műszaki előírások megállapítása érdekében.

A Bizottság felhatalmazással rendelkezik felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására is.[2] az interoperabilitás biztosítása érdekében, vagy annak további pontosítása, hogy milyen kritériumok alapján lehet értékelni, hogy a hozzáférhetőségi követelmények teljesítése aránytalan terhet róhat-e egy gazdasági szereplőre (14. cikk (7) bekezdés).

Végül a Bizottság felülvizsgálja az irányelv végrehajtását és értékeli annak hatását, és további megfelelő intézkedéseket javasolhat, amelyek szükség esetén jogalkotási intézkedéseket is tartalmazhatnak (33. cikk).

Munkacsoport

A munkacsoportot az Európai Bizottság hozza létre, amely a jogi aktus jobb végrehajtása érdekében együttműködési és gyakorlatcsere-fórumként működik majd. A munkacsoport a következőkből áll majd:

  • A piacfelügyeleti hatóságok képviselői
  • Authorities responsible for ensuring compliance of services
  • DPOs
  • Other relevant stakeholders (Art. 28).

The Group will:

  • Monitor the implementation of the fundamental alteration and disproportionate burden (see Part 2.6) provisions (Art. 14), and advise the Commission in relation to this article
  • Advise the Commission on the implementation of the accessibility requirements provisions of the Act (Art. 4).

[1] Article 42 of the Public Procurement Directive obliges to take accessibility into consideration when drafting technical specifications of public contracts. When it comes to the use of EU funds, “accessibility for persons with disabilities shall be taken into account throughout the preparation and implementation of programmes” (art. 7 of the Common Provisions Regulation)

[2] See Part 1.4 for definitions of implementing acts and delegated acts.

Section 8: Working towards effective transposition: EAA scope

The scope of the Accessibility Act is limited (Art. 2). It focuses mainly on digital products and services and does not cover areas such as health care services, education, transport, housing, or household products. Implementation of accessibility requirements of the built environment are left to the will of the EU countries. The Act covers:

Products placed on the market after 28 June 2025:

  • Consumer general purpose computer hardware systems (i.e. computers, tablets, laptops) and operating systems for those hardware systems (e.g. Windows or MacOS)
  • Payment terminals (for example, in shops or restaurants)
  • Self-service terminals related to the services covered by the Directive (ATMs, ticketing machines, check-in machines, and interactive self-service terminals providing information, excluding terminals installed as integrated parts of transport vehicles, aircrafts, ships or rolling stock)
  • Consumer terminal equipment with interactive computing capability, used for electronic communication services (in other words, Smartphones, tablets capable of calling)
  • Consumer terminal equipment with interactive computing capability, used for accessing audiovisual media services (for example, TV equipment, such as smart TVs, involving digital television services)
  • E-readers (for example, Amazon Kindle or Tolino e-reader)

 

Services provided to consumers after 28 June 2025:

  1. Electronic communication services (for example, telephony services)
  2. Services providing access to audio-visual media services (for example, websites or apps of TV channels like BBC iPlayer and video on demand platforms like Netflix)
  3. The following elements of passenger transport services (except urban, suburban and regional services for which only the elements under point 5 apply):
    1. Websites
    2. Mobile apps
    3. Electronic tickets and electronic ticketing services
    4. Delivery of transport service information, including real time travel information
    5. Interactive self-services terminals except those installed as integrated parts of vehicles
  • Consumer banking services (for example, withdrawing money, transfers, online banking, opening a bank account)
  • E-books
  • E-commerce (meaning, websites or mobile applications through which companies sell their products or services online)

 

Other elements related to the scope:

  • Answering of emergency communications to the single European emergency number ‘112’
  • Built environment used by clients of services covered by the Directive (optional)
  • Public procurement for products and services covered by the Directive (see Part 2.9)
  • Other/future EU laws containing accessibility obligations (see Part 2.9)

 

The Act is further limited by the exemptions under specific points:

  • Self-service terminals installed as integrated parts of transport vehicles, aircrafts, ships or rolling stock do not have to be accessible
  • Websites, mobile apps, electronic tickets and electronic ticketing services, and delivery of transport service information, including real time travel information of urban, suburban and regional transport services do not have to be accessible.
  • Banking services are limited to consumer services, excluding persons with disabilities from working in the financial.
  • The Act does not cover answering of communications to national emergency numbers.

 

Tanácsok a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek

  • Advocate to national lawmakers to go beyond the scope of the Accessibility Act, and include accessibility obligations for aspects not covered or left voluntary by the Act.
    • Expand the scope of national laws to:
      • All transport infrastructure and services including those related to urban, suburban and regional transport, and passenger transport vehicles
      • All banking services
      • Housing
      • Household products, such as washing machines, dishwashers, refrigerators, etc.
      • Tourism services
      • Other areas of life which you find important
  • When you propose new products and services, it will be important to link them with relevant accessibility requirements of Annex I of the EAA, or to accompany the proposal with their appropriate accessibility requirements.
  • Apply the accessibility requirements for answering to the single European emergency number ‘112’ (Annex I, Section V) to answering of calls to national emergency numbers.

Section 9: Accessibility requirements

Member States must ensure that economic operators only place on the market products and only provide services that comply with the accessibility requirements of the Act, which are set out in Annex I (Art 4).

Additionally, article 4 notes that accessibility requirements of the built environment are optional. It will be up to Member States to decide whether to make these obligatory or not.

An exemption is also made to microenterprises providing services.[1]This is a major limitation as microenterprises provide most non-financial services in the EU.[2]

EU countries must develop guidelines and tools for microenterprises to comply with the Act, and they must do so by involving all relevant parties, including organisations of persons with disabilities (Art. 4.6)

Tanácsok a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek

  • Call on your national legislators to make the accessibility requirements for built environment compulsory. An accessible ATM will be useless for many persons with disabilities if they cannot enter the building of the bank due to its inaccessibility! Ensuring equal access to the built environment is also a legal obligation for Member States under Article 9 of the UN Convention on the Rights of Persons with Disabilities.
  • Recommend to your government to update accessibility requirements for the built environment, taking into account what is proposed by the Act, and the European Standard EN 17210 on the accessibility of the built environment. Most likely, your country already has building codes and regulations considering accessibility for persons with disabilities, and this is a chance to improve them further.
  • Explain that excluding microenterprises that provide services from the accessibility requirement set by the Act will allow majority of service providers to keep on excluding millions of potential customers from their services due to a lack of accessibility. Besides, the Act also foresees flexibility for them in case applying accessibility would impose a disproportionate burden (see below). Therefore, microenterprises should also be covered by national legislation.
  • Ask your government about their plans to develop guidance and tools for microenterprises to comply with the Act, and express interest to help with this if you have the capacity.

[1] Businesses that employ fewer than 10 persons and which have an annual turnover not exceeding EUR 2 million or an annual balance sheet total not exceeding EUR 2 million.

[2] According to the European Commission’s Annual Report on European SMEs 2016/2017, microenterprises are by far the most common type of small and medium-sized enterprises (SMEs), accounting for 93.0 % of all enterprises and 93.2 % of all SMEs in the non-financial business sector.

Section 10: Obligations of economic operators dealing with products

The Act covers manufacturers (Art. 7), their authorised representatives (Art. 8), importers (Art. 9) and distributors (Art 10) under Chapter III. They must ensure that only accessible products are placed on the EU market.

Manufacturers need to carry out a conformity assessment procedure in accordance to Annex IV and put a CE marking on the products as guarantee of conformity (Art 7.2).

Importers need to ensure that this assessment was done, and the product bears the CE marking before importing any product (Art 9.2).

Distributors are required to check that the product they distribute bears the CE marking (Art. 10.2).

If at any point an economic operator finds out that a product does not meet the accessibility requirements of the Act, they must take an immediate corrective measure or withdraw the product from the market. Manufacturers (Art. 7.8) and importers (Art. 9.8) must keep a register of products which do not comply with the Act and provide all the technical information to the national authority that requests it. Manufacturers (Art 7.9), importers (Art. 9.9), and distributors (Art. 10.6) must cooperate with market surveillance authorities to bring the product into compliance.

Manufacturers (Art. 7.6) and importers (Art. 9.4) must indicate a single point of contact. The contact details must be in an easy-to-understand language for end-users and market surveillance authorities.

Manufacturers (Art. 7.7), importers (Art. 9.5) and distributors (Art. 10.2) must also ensure that the product is accompanied by instructions and safety information in an easy-to-understand language for end-users.

Tanácsok a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek

Section 11: Obligations of service providers

Service providers must ensure that they design and provide services in accordance with the accessibility requirements of the Act (Art. 13.1) and explain how the services meet them. The information needs to be publicly available in written and oral format, in a way which is accessible to persons with disabilities (Art. 13.2).

Service providers must make sure that their service continues to meet accessibility requirements even when there are changes in the characteristics of the service, or in the accessibility requirements, harmonised standards or technical specifications which they are supposed to meet (Art 13.3).

They must also take immediate corrective measures if they fail to meet the accessibility requirements of the Act, inform and cooperate with national authorities in relation to this (Art. 13.4-13.5).

However, unlike other economic operators, service providers are not obliged to have a designated point of contact, nor a register of inaccessible services or products they use to provide services.

Tanácsok a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek

  • Stress to your government that service providers should keep a register of their inaccessible services and the products they use to provide services. This register must be public and in accessible formats. Availability of this information will help involvement of organisations of persons with disabilities, and better assessment of impact and necessary changes to the Act during the review of the European Commission.
  • Ask your legislators to oblige service providers to have contact points through multiple channels (e.g. telephone, online, in person) accessible to persons with disabilities.
  • Encourage service providers to make use of the European Standard ‘Design for All – Accessibility following a Design for All approach in products, goods and services – Extending the range of users’, which can help them develop and provide services accessible to wide diversity of users, including persons with disabilities.

Section 12: Obligations related to answering of emergency communications to the single European emergency number 112

Very importantly for the deaf Europeans, the Act obliges EU countries to ensure that the answering of emergency communications to the single European emergency number ‘112’ by the most appropriate Public Safety Answering Point (PSAP), complies with the specific accessibility requirements listed in Section V of Annex I of the Act (art. 4.8).

In practice, PSAPs must be able to use synchronised voice and text (including real time text), or, where video is provided, voice, text (including real time text) and video synchronised as total conversation.

For this, current telecommunication technologies and the equipment used by the designated PSAP must be enhanced by technologies based on IP (Internet Protocol) networks. PSAPs need to be equipped with the latest communication tools allowing accessible communication with persons with disabilities, which means being able to respond calls using real time text or total conversation.

Tanácsok a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek

  • Remind your governments that they are obliged by the Európai Elektronikus Hírközlési Kódex to ensure that everyone, including persons with disabilities, has the right to access to emergency services through emergency communications free of charge by the single European emergency number ‘112’ and any national emergency number determined by the country.
  • Encourage that your country extends the accessibility requirements for answering of the single European emergency number ‘112’ to answering of national emergency numbers as well.
  • Explain to your government that current telecommunication technologies used by PSAPs must be complemented by technologies based on IP (Internet Protocol) networks which are more accessible and effective for handling an emergency (for example they allow text, video, location information coming from the caller, which can help optimise the response).
  • Call on your government to set clear plans with timelines and shorter deadlines for implementing the emergency communications accessibility requirements, and upgrading to Internet Protocol as this is a matter of emergency.
  • Explain to your government that innovative solutions such as 112 mobile applications or social networks are emerging, but their integration in existing information systems is difficult and costly. Besides, one of the main goals of the Act and the Electronic Communications Code is to ensure interoperability across the EU, so a person with a disability can reach out to the ‘112’ emergency number using real time text or total conversation, as we do today with voice calls.
  • See toolkit in International Sign on the European Electronic Communications code for more advice in relation to accessibility of emergency communications (in particular see Part 2.12 of the EECC toolkit).

 

The provisions on the transposition period for the national governments to adopt and publish the Act are very complicated (Art. 31) and for some of the products and services disproportionally long (Art. 32). As an example: according to the text, the single European emergency number 112 can remain inaccessible until 2027, ticketing machines could remain inaccessible up to 20 years after the entry into use.

It is important to keep in mind that nothing is stopping countries to transpose and implement the Act ahead of the noted deadlines. Same is true for economic operators. They are free to already take note of the coming legal obligation and adjust ahead of time.

Tanácsok a fogyatékkal élők szervezeteinek:

  • Demand earlier deadlines for implementation when possible.
  • Explain that the delays regarding some aspects (for example, accessibility of ticketing machines) reduce the meaningful impact the Act for many persons with disabilities and in some cases (e.g. the European emergency number) put their lives at risk.

Section 13: Fundamental alteration and disproportionate burden

Economic operators will be exempt from the accessibility requirements if those requirements cause a fundamental change to the basic nature of the product or service they provide (Art. 14.1 (a)), or if compliance imposes a disproportionate burden on the economic operator (Art. 14.1 (b)). They must prove this through self-assessment (Art. 14.2) following the Annex VI of the Act, and provide this information to market authorities when requested (Art. 14.3).

Microenterprises dealing with products are only obliged to provide such assessment in case it is specifically requested by the market surveillance authority (Art 14.4).

When receiving external funding, destined to improve accessibility, economic operators are not allowed to make use of the “disproportionate burden” clause (Article 14.6).

Furthermore, the Commission can also adopt a delegated act further specifying the assessment criteria for the exemption. When doing so, it will consider the potential benefits for persons with disabilities, and persons with functional limitations, which is a much larger group and more accurately reflects those that benefit from better accessibility, such as older persons (Article 14.7).

Tanácsok a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek

  • Demand from national authorities that assessments carried out by economic operators are publicly available and accessible to persons with disabilities. This will be useful for monitoring and reporting purposes, as well as for the review of the Act by the European Commission.
  • Remind your national legislators that in its general comment No. 2 (2014) on accessibility the UN Committee on the Rights of Persons with Disabilities disagrees with the notion of disproportionate burden related to accessibility. It notes: “obligation to implement accessibility is unconditional.[1]
  • Highlight that in other EU Internal Market legislation such an exemption is not commonplace. Therefore, national laws should either completely delete this article or define very carefully and narrowly the grounds under which exemptions can be granted in line with Annex VI of the Act.
  • Demand that effective measures are put in place to avoid economic operators abusing the ‘disproportionate burden’ and ‘fundamental alteration’ clauses to avoid compliance with the Act.

[1] See point 25 of General comment No. 2 (2014) on Article 9: Accessibility.

Section 14: Market surveillance of products and Union safeguard procedure

The role of market surveillance authorities is to ensure the effective application of the Act. EU countries must ensure that these authorities have enough powers, resources and knowledge necessary for the proper performance of their tasks.[1]

These authorities will check compliance of economic operators with the Act, and if relevant assessments are carried out correctly by operators who use the ‘disproportionate burden’ or ‘fundamental alterations’ clauses (Art 19.2). The information held by market surveillance authorities regarding compliance or assessment related to ‘disproportionate burden’ or ‘fundamental alterations’ will need to be provided to consumers in an accessible format should they request such information. However, under certain conditions, such as for the protection of commercial secrets or personal data,[2] this information can be withheld from the consumer (Art. 19.3).

In case of non-compliance, market surveillance authorities will require the relevant economic operator to take appropriate corrective action to ensure the product meets the accessibility requirements of the Act. If this fails, they will oblige the operator to withdraw the product from the market (Art. 20.1). When one EU country demands the withdrawal of a product from the EU market for lack of accessibility, other countries must do the same (Art 21.2).

Tanácsok a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek

  • Discuss with national legislators which public entity will take the role of market surveillance authority for the purpose of the Act.
  • Discuss also how government will ensure that market surveillance authorities are adequately funded, staffed, and trained to ensure that they can do their work well.
  • Offer your expertise to national authorities and request:
    • Public and accessible information about compliance of economic operators with this Act or any assessment for exemption by default. Raise the concern that refusing to provide this information for reasons of confidentiality will hinder transparency and involvement of end-users with disabilities in monitoring and reporting procedures, while this involvement is recognized by the Act.
    • Accessible enforcement procedures.
  • Suggest a public database similar to RAPEX,[3] which was developed in the context of consumer safety, that would give an overview of non-compliant products.

[1] Art. 18.3 of Regulation (EC) No 765/2008

[2] See Article 19.5 of Regulation (EC) No 765/2008

[3] This is a website of the European Commission and EDF cannot guarantee the accessibility of the content.

Section 15: Compliance of services

Member States will have to appoint a special authority which will:

a)     Check the compliance of services with the accessibility requirements of the Act, and any assessment made by services to exempt themselves from those requirements

b)    Follow-up on complaints or reports of non-compliance

c)     Make sure service providers take necessary corrective measures to comply with the Act (Art. 23.2).

 

Member States must ensure that the public is informed of the existence of the appointed authorities, and what their role, work and decisions are. The accessibility of this information is not required by default, but only upon request. 

The procedures to carry out the above tasks, need to be periodically updated by national governments (Art 23.1).

Tanácsok a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek

  • Demand from national legislators:
    • Clearer timelines and methods for checking the compliance of services. This also means clarifying what ‘periodic’ updating means
    • Consultation with DPOs every time an update of procedures is needed
    • Accessible contact and other information of the authorities by default, so that DPOs can effectively cooperate with them
    • Accessible, easy to find and simple complaint procedures.

Section 16: Accessibility requirements in other Union acts

The accessibility requirements of the Act will also be mandatory for the products and services covered by the Act that are procured by public authorities for the use of individuals from the public or staff of the contracting authority (Art. 24.1).[1] For example, if a public administration buys new computers for the personnel, these computers must comply with the requirements of the Act.

Additionally, for any other publicly procured product, the accessibility requirements provided in Section VI of Annex I can also provide presumption of conformity (Art. 24.2), meaning that if public bodies request these requirements in the technical specifications of a public contract, they will be respecting the accessibility obligations which they are bound to because of the Public Procurement Directive and other EU acts (for example, regarding EU funds).

For example, if a public administration wants to buy a new printer with touch screen, in order to make sure that the touch screen is accessible, they can make use of the accessibility requirements relevant for this specific element (the ones related to the user interface). The key will be to use the accessibility requirements of Section VI of Annex I.

The obligation to procure accessible products, services and infrastructure is already in place in the EU Public Procurement Directive.

Tanácsok a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek

  • Demand that Section VI of Annex I becomes mandatory for all products and services purchased with tax payers’ money in public procurement.
  • Demand that the accessibility requirements for the built environment laid down in Annex III of the Act are also made mandatory for public procurement of buildings, infrastructure and public works.
  • Demand that the mentioned accessibility requirements for products, services and built environment are also mandatory in the implementation of EU funds.
  • Stress that both the public procurement and usage of EU funds oblige authorities to respect accessibility for persons with disabilities, and that the Act helps to comply with this obligation in practice.

[1] See Article 42(1) of Directive 2014/24/EU and Article 60(1) of Directive 2014/25/EU

Section 17: Enforcement

Member States must ensure that the Act is applied properly by enabling consumers, public bodies, private associations, or other relevant organisations (for example, organisations of persons with disabilities) to go to court (or competent administrative body) in case of breach of the Act (Art. 29.1-Art. 29.2). However, this is not applicable if there is a breach of the law by public bodies (Art. 29.3).

Tanácsok a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek

  • Demand from national legislators:
    • A plan to ensure that persons with disabilities and their representing organisations can take cases to court or relevant administrative body
    • Support to mitigate the inaccessibility, high financial burden, and lengthy procedures of legal action
    • Measures that ensure that persons with disabilities can also take collective legal action in case of breach of the Act by public authorities.
  • Plan ahead on strategic litigation, as organisations of persons with disabilities are entitled by the Act to take an economic operator to Court in case of breach of compliance with this legislation.

Section 18: Penalties

The Act foresees penalties in cases of infringement by economic operators (Art. 30.1). In addition to paying a penalty, economic operators must fix the issue (Art 30.2). To assess the amount of the penalty, the extent of the non-compliance, including its seriousness, the number of non-compliant units of the products, as well as the number of persons affected must be considered (Art 30.4). Public procurers will not be penalised in case of breaching the Act (Art 30.5).

Tanácsok a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek

  • Demand from national legislators that national rules:
    • Clarify how non-compliance and its consequences will be measured. The number of persons is not a sufficient criterion: if one person’s life is seriously affected due to inaccessibility it should be considered serious.
    • Identify the appropriate enforcement body with a set methodology and procedures
    • Ensure the enabling conditions (for example, accessibility of consultation procedures, documents) and guarantee for the involvement of your organisations in setting the rules for assessment
    • Include penalties in case of breach of the Act by public authorities.
  • Propose to your government what to do with the money received through penalties. This could be added to the public funding to improve accessibility.

Section 19: Report and review

By 28 June 2030, and every five years after that, the European Commission must report about the application of the Act to the European Parliament, to the Council, to the European Economic and Social Committee and to the Committee of the Regions (Art. 33.1).

The review will also look at those parts of the Act which are voluntary (for example, requirements for the built environment) and allow exemptions (for example, based on disproportionate burden or fundamental alterations provisions), application in case of public procurement, whether new products and services need to be included in the legislation. Based on the assessment, the Commission may decide to propose new legislative measures to update the Act (Art. 33.2).

Member States are required to provide the Commission with all the necessary information to draft this report (Art. 33.3). For this report organisations of persons with disabilities will also be consulted (Art. 33.4).

Tanácsok a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek

Section 20: Annexes

The Annexes of the Accessibility Act are of utmost importance for the practical implementation of the Act. Whenever there is doubt whether a product or service is accessible according to the Act, you can check the Annexes to see if the relevant product or service complies with them. More detailed description of each Annex is given in the our analysis of the Accessibility Act, which are:

  • Annex I: Accessibility requirements.
    • Section I – General accessibility requirements for all products + specific for each product.
    • Section II – General requirements for products of individual use, with the exception of self-service terminals or payment terminals.
    • Section III – General requirements for all services (except urban, suburban and regional transport services).
    • Section IV – Specific requirements for each service.
    • Section V – Specific requirements for the call centres responding and handling emergency calls to the 112 number.
    • Section VI – General accessibility requirements for products and services in public procurement or to prove compliance with another EU legislation accessibility provisions.
    • Section VII – Functional Performance Criteria.[1]
  • Annex II: Non-obligatory examples of how to fulfil the accessibility requirements of Annex I.
  • Annex III: Non-obligatory requirements for the built environment.
  • Annex IV: Procedure for product manufacturers to assess and declare if they comply with the Accessibility Act.
  • Annex V: Information service providers must gather to prove they comply with the Accessibility Act.
  • Annex VI: Criteria to assess the exemption based on disproportionate burden.

 

Tanácsok a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek

  • Make sure that the accessibility requirements are translated and included in your national legislation, and propose new ones similar to these for products and services not covered by the Act.
  • You can also propose new requirements (if not available in your country) not covered by the Act, for example, quality standards for audiovisual content access services, such as subtitles for the deaf and hard of hearing, audio description, sign language interpretation and spoken subtitles. The Act does not regulate the quantity of accessible audiovisual content though, as this is related to the transposition of the Audiovisual Media Services Directive.
  • While we await for the publication of the harmonised standards to prove compliance with the requirements of the Act, for all ICT products and services (including self-service terminals), you can recommend economic operators to follow the EN 301 549 accessibility requirements for ICT products and services (version V3.1.1).
  • In the case of built environment, you can refer to the first European Standard for accessibility and usability of the built environment (prEN 17210).
  • As for PSAPs dealing with accessible emergency calls, you can recommend they begin implementing the Next Generation 112 as a means to ensure real time text and total conversation.
  • Recommend to economic operators to apply the European Standard EN 17161 on Accessibility following a Design for All approach, as this will help them achieve greater accessibility outcomes.

[1] These criteria must be used when the accessibility requirements of the previous sections of Annex I do not address one or more functions of the products and services, or when the criteria result in equivalent or increased accessibility for persons with disabilities. This is particularly relevant for innovative products or services that may have not been included in the scope of the Accessibility Act (e.g. home virtual assistants that can perform tasks of a computer or a telephone).

Section 21: Reference documents

  1. Legal Documents
    • United Nations Convention on the Rights of Persons with Disabilities (UN CRPD)
    • General comment No. 2 (2014) of Committee on the Rights of Persons with Disabilities on Article 9: Accessibility of UN CRPD
    • Európai akadálymentesítési okmány: (EU) 2019/882 irányelv of the European Parliament and of the Council of 17 April 2019 on the accessibility requirements for products and services
    • Közbeszerzési irányelv: Directive 2014/24/EU of the European Parliament and of the Council of 26 February 2014 on public procurement and repealing Directive 2004/18/EC
    • Public Procurement Directive for water, energy, transport, and postal services: Directive 2014/25/EU of the European Parliament and of the Council of 26 February 2014 on procurement by entities operating in the water, energy, transport and postal services sectors and repealing Directive 2004/17/EC Text with EEA relevance
    • Európai Elektronikus Hírközlési Kódex: (EU) 2018/1972 irányelv of the European Parliament and of the Council of 11 December 2018 establishing the European Electronic Communications Code (Recast)Text with EEA relevance
    • European Audiovisual Media Services Directive (AVMSD): (EU) 2018/1808 irányelv of the European Parliament and of the Council of 14 November 2018 amending Directive 2010/13/EU on the coordination of certain provisions laid down by law, regulation or administrative action in Member States concerning the provision of audiovisual media services (Audiovisual Media Services Directive) in view of changing market realities

 

  1. Standards and guidelines[1]

 

  1. Useful contacts

[1] Please note that standards and guidelines listed in this section are largely indicative. To demonstrate compliance with the Act and achieve its goals upcoming harmonised standards and technical specifications for the Act should be used.

[2] Publication of similar standards for Easy to Read, and Sign Language Interpreting for TV are pending.

Section 22 Acknowledgement

EUD would like to thank the EDF for leading the work on the toolkit.

[1] Please note that standards and guidelines listed in this section are largely indicative. To demonstrate compliance with the Act and achieve its goals upcoming harmonised standards and technical specifications for the Act should be used.

[1] Publication of similar standards for Easy to Read, and Sign Language Interpreting for TV are pending.

Print Friendly, PDF & EmailAz oldal nyomtatása